The Girl with all the Gifts

Kiéhezettek
r.: Colm McCarthy (2016)

Hogyan tudunk kötődni egy húszabáló gombával fertőzött lányhoz, hogyan tudunk együtt gondolkodni vele és hogyan tudjuk helyeselni a végső döntését? Könnyen.

A Kiéhezettek egy olyan társadalmi problémát sejtet magában, amiről bár sok szó esik, mégis mintha ezeket mind rögtön egy fekete lyuk nyelné magába.

story-time: Narancssárga rabruhába bújtatott 13-14 éves gyerekek, kerekesszékekhez kötözve, osztálytermi rendben ülnek egy rideg helyiségben. Egy nő Pandora történetét olvassa fel nekik. [snitt] Egy kislány, ruhája vérben ázik, „tábortüzet” gyújt – ezzel mondva ki az ítéletet.

melanie1
Sennia Nanua

Kezdjük ott, hogy ez a film, bár egy gombafertőzött zombikkal zsúfolásig lévő világban játszódik, de csak felhasználja a környezetet, hogy elmeséljen egy történetet, amin rengeteg kapaszkodó van, a néző önkényesen dönthet, hogy melyiket ragadja meg. Számomra ez a kapaszkodó a fiatal nemzedékeknek teret nem engedő világ pusztulása.

A Kiéhezettek, akármennyire is furcsán hangzik, egy Jézus-film – természetesen nem a biblikus értelemben. Itt Melanie a földi új világot hozza el, ami tiszteletben tartva, ragaszkodva dolgokhoz, de mégis lelöki trónjáról a rég megszokottat, a nagyöregeket.

close1
Glenn Close

Egy ártatlan, két világot összekötő gyerek története ez, aki példabeszédek által (itt: Pandóra) akarja megértetni magát az őt körülvevő kis csoporttal, akiket az élet mellé sodor. Szeretteit megvédi a rájuk támadó vademberektől, de ezeket a vadembereket nem elpusztítani akarja, hanem felemelni maga mellé. A hatalom képviselői ellene vannak, de fokozatosan megértik céljait, indítékait. A mese végére pedig elhozza a saját országát. S valójában az Utolsó Ítélet meghozatalakor is az egyetemes szeretet vezérli. Még egy érv: ez a „megváltó” sem normális módon született.

plakát1M. R. Carey, a regény írója egy valós lehetőségből indult ki: David Attenborough a Cordyceps gombáról készült felvételei pár éve végigjárták az internetet és megrémítették az embereket: a természetben igenis valós, hogy egy állatból zombi legyen. „Miért ne lehetne hát, hogy ez a fertőzés az emberiséget is elérje?” – kérdezte magától Carey, majd nekiült könyvet írni. Később pedig megírta a forgatókönyvet, amibe nagyon okosan, a könyv és film hatásmechanizmusának különbségét értve emelte át a szükséges pillanatokat.

A film (s a könyv egyaránt) azért nagyszerű, mert nem magyarázza el az alapszituációt. Egyszerűen mögéd lopózik, s míg te bámulsz lefelé a sötétségbe, ő sunyi módon belök a kútba. Márpedig kevés ennyire aljas eszköz van, amivel egy film élhet. A kút alján azonban igazi kincsesbányát találsz, amit már régóta ismert klisékből építettek ugyan, de valami mégis más: a boltívek, a tartópillérek, az egész atmoszféra valami újat ad, itt más a levegő is.

arterton1
Gemma Arterton

Ma a világban több helyütt, több szakmában probléma, hogy az évtizedek óta székükben ülő „nagyöregek” nem hajlandók belátni, hogy az ő idejük lejárt, át kell engedni a terepet és a lehetőséget a fiataloknak. Erre a helyzetre a művészet, legyen színház, film vagy irodalom, nagyon könnyen rá tud világítani. A gond ezekkel a művekkel az, hogy viszonylag kevés emberhez jutnak el, hiszen általában független, médiamegjelenéssel, reklámhellyel nem bíró társulatok, filmesek akarnak erről beszélni, hiszen őket érinti ez a kizártság.

A Kiéhezettekben a világ problémáját Melanie (Sennia Nanua), a második generációs fertőzött oldja meg. Belőle nem ölte ki az emberség alapjait a gomba, benne ott dereng az a szikra, ami az embert emberré teszi – jobban, mint a „tiszta” felnőttekben.

fedő1És hogy tudja ezt megjeleníteni a 13 éves Nanua? Egyszerűen és hibátlanul. Minden gesztusa rendben van. Szemében a nemértés mellett ott csillog egy kis huncutság. S erre nagyon nagy szükség van, mert így lehet igazán elismerni a végső döntés súlyát: ez a lány túlnő a felnőtteken és bölcsebben cselekszik mindannyiuknál, de mégis csak 13 éves.

Bár Melanie-ban ér össze a két világ (mint Krisztusban az égi és földi ország), mégis szüksége van „szövetségesekre” (mint Krisztusnak az apostolokra). Legfőbb társa Helen Justineau kisasszony (Gemma Arterton) akiért rajong Melanie, akire felnéz és akit örökre maga mellé rendel. Parks őrmester (Paddy Considine), a tapasztalt, képzett katona is retteg Melanie-tól, majd megérti világmegváltását, és segítő kezet nyújt neki. A tudós, kutató, az emberiséget minden áron megmenteni akaró dr. Caldwell (Glenn Close), aki nem képes megérteni, pontosabban nem hajlandó elfogadni Melanie tettét, azt hogy megváltozott a világ és itt az idő átadni a stafétabotot az újaknak.

considine1
Paddy Considine

Ez a kis csapat színészileg olyan fokon van, ami képes alányúlni Nanua játékának és felemelik, szolgálják. De nem megalázkodnak, hanem labdákat dobnak fel neki, amit ez az apró lány laza eleganciával zsákol be.

Melanie karaktere olyan mélyen és okosan van megrajzolva, hogy minden mondata végtelenül logikusnak tűnik, de olyan értelemben, amire azt szokás mondani: „józan paraszti ész”. Senkinek nem jut eszébe az, ami neki, vagy ha eszébe is jut, nem hajlandó rágondolni, s nem is merne úgy cselekedni, ahogy ő.

MV5BYTIyNmY4ZWItNzAzNS00OGM3LWJkN2MtZmRjYmE4YTRmYjMxXkEyXkFqcGdeQXVyNzI1NzMxNzM@._V1_.jpg

9/10 van itt minden: vér, pusztulás, görög mitológia és egy húsevő gombával fertőzött kislány kiemelkedő embersége

fun-fact: a könyvben Melanie egy fehér bőrű, szőke, kék szemű lánynak, Justineau kisasszony pedig egy 40 év körüli, magas, sötét bőrű nőként van ábrázolva

Reklámok

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s